2009. október 15., csütörtök

Renkecz Kálmán


1982-ben született, az AVKF Szociálpedagógia, Drámapedagógia szakán végzett.

Szerepei a Föld Színháznál:
Király (Világ Bölcse; 2008)
Fiú (Taliga király; 2005, 2006)
Stephano, Antonio ("olyan szövetből vagyunk, mint álmaink"; 2003,2004,2005)
Orosz katona (Sztálingrádi csata; 2005)

Máshol:
Leonardo (García Lorca: Vérnász, Valaha Voltak, 2008, r: Kiss Péter)
Fehér (Sem emlék, sem varázslat; 2001, r: Juhász Bálint)

Mi volt a legnehezebb a próbák során?
A nyári előadásról és az azt megelőző időszakról szólva nekem nehéz volt felvennem a ritmust, merthogy jómagam csak a főpróbahét végén csatlakoztam, mint tartalékos játékos. Ez jelentős hátrányt jelentett a darab világába való illeszkedésben, a karakter megtalálásában, ez még most is folyamatban van tulajdonképpen.
Mi volt a legszórakoztatóbb?
Számomra a próba mindig nagyon szórakoztató, kivéve, amikor nekem kell játszanom :)...pontosabban, amikor nekem kell játszanom, de még nincs meg a figura, az adott hangsúly vagy gesztus. Ja, és utálok improvizálni!
Ha most ki kéne emelni néhány dolgot: pl. amikor a Bálint kitalálta, hogy az Attiláék keféljenek (sic!) a hátsó sarokban az intróban... jól megoldották. Na meg amikor kitalálta a Péter, hogy rajzoljak a földre a baleset helyszínén és én egy mosolygó kis Lolka-Bolka figurát kezdtem rajzolni, aki 2 darabban volt, és akinek ott, ahol a lábai kezdődtek volna, egy nagy csontvég lógott csak ki a cikcakkos végződésből. Vagy ez ciki? De nagyon sok volt, csak az a baj, hogy elfelejtem ezeket.

Mi volt a legabszurdabb dolog, ami történt?
Az, hogy az egyik előadáson a csendőr a bulijelenet utáni képben (ami egy nappal később van) a Viaduktnál úgy jelent meg, hogy még mindig a szájában lévő kajamaradékkal küszködött.

Miben hasonlítasz és miben különbözöl a karakteredtől?
Kb. 30-cal kevesebb az IQ-ja. A csendőr egy egyszerű technokrata ember, erős militarista beütéssel, én nem. Ezt jól elfojtja, de legbelül ő is tudja - ahogy én is -, hogy messze van attól, amilyen szeretne lenni. Számára is teher, hogy mindig határozottnak kell látszania, annak ellenére, hogy sokszor nem az.

Ha a karaktered hirtelen hajótörést szenvedne egy lakatlan szigeten, mit csinálna, hogy érezné magát az első három órában?
Sokáig a parton mászkálna, fürkészve a vizet, jön-e egy hajó. Sokáig nem merne bemerészkedni a sziget belsejébe, félve a bennszülöttektől (még akkor is, ha van nála fegyver), de előbb utóbb talán tüzet rakna, és az éhség bevinné az erőbe, hogy vadásszon valamit. B verzió: vinne magával fegyvert, mindenfélét, amivel az egyenruháját tisztán tudja tartani, talán váltás-egyenruhát, példaképéről egy képet, esetleg jegyzetet.
Mi az a három szó, ami előszőr eszedbe jut az előadásról/darabról?
Twin peaks, Dogville, hideg
Mit tanultál, mivel gazdagodtál a próbafolyamat és az előadások során?
Azt, hogy a jelmezkérdés megoldása ilyen keretek között nehéz feladat, és nem lehet elég korán elkezdeni. Trombitálni alapfokon. Örültem, hogy megismertem újabb sokoldalú, szórakoztató embereket. Megerősödtem abban a tudatban, hogy színészkedni igen nehéz, és hogy énekelni többszólamban nagyon jó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése